Napártalom, leégés és egyéb napfény okozta bántalmak

A legtöbb napsugárzás júliusban éri országunkat, ez a legmelegebb hónapunk is. Mértékkel élvezve a napfényt és a melegét, jelentős és jó hatású folyamatok indulnak meg a szervezetünkben, ám ha túlzásba esünk, már káros hatásai érvényesülnek.

A nyári szabadság szűk idejének eltöltését érdemes olyan területekre tervezni, amelyek személyre szabva a legnagyobb egészségmegőrző, egészségvisszaállító hatással rendelkeznek. A vízpartok a kifejezetten egészségeseknek, a barna bőrű, barna hajú, de enervált, kifáradt vagy pajzsmirigy-alulműködésű személyeknek javasolhatók. A fehér bőrű, szőke hajú vagy pajzsmirigy-túlműködésben, cukorbetegségben, magas vérnyomásban, szív-érrendszeri betegségben szenvedő emberekben a dimbes-dombos, erdős, patakokkal, séta- és kerékpárutakkal szabdalt területek hoznak felüdülést, de a szív-ér rendszeri betegek számára a speciális mikroklímájú Balatonfüred is ajánlható.

A por- és pollenallergiásoknak a hosszú hajóutak, a légzőszervi betegnek a magasabb hegyek és a hajóutak, az egyéb más betegségekben szenvedőknek a célirányosan megválasztott gyógyfürdőhelyek nyújthatnak segítséget felüdülésükhöz, testi-lelki töltekezésükhöz, az erő és az energia visszanyeréséhez. Aki (túlsúly, idős kor, anyagcserezavarok, vérnyomásproblémák stb. miatt) nehezen tűri a meleget, annak érdemes az északi-északnyugati országrészbe utaznia, különösen ha egyébként a nyaranta legmelegebb délkeleti országrészben lakik.

A napsütéses órák száma a tengerszint feletti magasságtól és a felhősödés gyakoriságától is függ: hazánk területének több mint a fele alacsonyan fekvő síkság, és a 400 m-nél magasabb területek aránya csupán 2 százalék. Nyáron a hegységekben az erősebb és gyakoribb felhősödés miatt 10 százalékkal kevesebb a napsütéses órák száma és a sugárzás ideje a sík területekhez viszonyítva, télen viszont ott másfélszer többet süt a nap, mint az alföldiek felett. A sokévi átlag szerint hazánkban 1750-2050 órán át süt a nap, d 2011-ben a napsütéses órák száma 2319-re emelkedett. Budapesten az átlag 2000 óra, ami nem rossz arány, a lakosság többsége mégis D-vitamin-hiányos.

A napsugár hatásai

A napsugárzás a látható fényből, a láthatatlan ultraviola, ultraibolya vagy ibolyántúli (röviden UV) sugárzásból és az infravörös sugarakból tevődik össze.

-A látható fény a világosság. Időtartamának és intenzitásának növekedése pozitívan hat a kedélyállapotra: fokozódik az anyagcsere és a hormonok termelődése, enyhül a levertség, a depresszió, a mind nagyobb mennyiségben fogyasztható sokféle friss gyümölcs és zöldség természetes úton növeli a szervezet vitamin- és ásványianyag-ellátottságát. A kellemes idő belső vágyat ébreszt a szabadban, mozgással töltendő idő növelésére. A mozgás visszahat az anyagcserére, a hormonháztartásra, a kedélyállapotra, a keringési rendszerre, s mindez fokozza az erőnlétet, életkedvvel, tenni akarással tölt el. A napfény hatására csökkent a D-vitamin-hiány mértéke. A szemből idegpálya vezet a hipotalamuszhoz, amely beállítja a nap életritmust, és szerepet játszik a testhőmérséklet, az érzelmi állapot, a hormontermelődések szabályozásában, köztük az alvást és általa az immunrendszert is befolyásoló melatonin hormon kiválasztásában.

A nyári napsütés elől délelőtt 11 és délután 15 óra között érdemes elbújni. Ebben az időszakban már erősek a káros UV sugarai.

-Az UV sugarak nagy részét a sztratoszférában, 15-30 km-es magasságban lévő ózonréteg kiszűri, de ami a Földre jut, az is annyira ártalmas, hogy a bőrrákos betegek száma évtizedenként megduplázódik.

UVA sugarak

Erősségük a napszaktól függ, ezért a jelzett időben nem javasolt a napon tartózkodni (de az UVB sugarak is ebben az időszakban ártanak a legtöbbet). A bőr irharétegéig hatolnak, és szétroncsolják a kötőszöveti rostokat. Ennek következménye a bőr idő előtti öregedése, dehidratáltsága, ráncosodása, védekező- és védőfunkcióinak gyengülése. Tönkreteszik az A-vitamint, károsítják a DNS-t, elősegítik a bőrrák kialakulását, és csak időlegesen barnítanak, a melanin oxidálásával.

UVB sugarak

Erősségük a napszaktól, az évszaktól és az Egyenlítőtől való távolságtól függ, mennyiségük pedig a tengerszint feletti magasságtól is (1000 m-enként 20 százalékkal nő). A bőr a pigmenttermelés fokozásával védekezik ellenük, és ennek következménye a lebarnulás. A felhámban lévő pigmentsejtek (melanociták) fokozzák a barna festékanyag (melanin) termelését, amely elnyeli és hővé alakítja mindkét veszélyes sugarat. Minden ember azonos számú melanocitával rendelkezik, de ezek egyénre szabottan képesek melanint termelni.

A fehér bőrű, szőke, világos szemszínű embereknél jóval kevesebb festékszemcse képződik, valószínűleg azért, mert a melanocitákban nem eléggé hatékony a tirozináz enzimrendszer. Az albínóknak is vannak pigmentsejtjeik, de azok nem termelnek melanint. Az UVB sugarak elősegítik a D-vitamin- és csontképződést. A túl nagy mennyiségű és erősségű UVB sugár azonban már károsítja a bőrsejteket, a DNS-t, növeli a bőrrák kialakulásának lehetőségét, károsítja a szemet, és ezzel elősegíti gyulladásos betegségeinek és a szürke hályognak, a kötőhártya megvastagodásának a kialakulását.

UVC sugarak

Nem károsítják a bőrt. Mivel gátolják a baktériumok szaporodását, érdemes lehetőség szerint a napon szárítani a ruhaneműt és teljes napfényben kiszellőztetni a betegszobát.

-Az infravörös sugarak hatására a bőr fölmelegszik. Értágító vegyületek szabadulnak fel, a hajszálerek megnyílnak, és fokozódik bennük a vérkeringés, ami lehűti a bőrt, és figyelmeztet arra, hogy menjünk hűvösebb helyre, és pótoljuk az izzadással elveszített folyadékot, hogy ne csökkenjen a vérmennyiség. A bőrben hőérzékelő receptorok vannak, amelyek érzékelik a bőr külső hőmérsékletét. A meleget érzékelőkben 30 C felett keletkező inger, amelyet az agy is kiértékel. Válasza a hűtő hatású izzadás, valamint a vérellátás fokozása, hogy a bőrfelszínen minél nagyobb mennyiségű vér áramoljon át és tudjon lehűlni. Ha tartósan nem változik a bőr hőmérséklete, létrejön a megszokás, az agy kiértékelése eltompul.

Napártalmak

A bőr leégése, a napszúrás, a hőguta, a hőkimerülés igen veszélyessé válhat, ha azonnal nem orvosoljuk a kialakul bajt – bár megelőzni mindet könnyebb.
-A hazánkban jellemző bármelyik bőrtípusba tartozunk is 11 és 15 óra között nem ajánlott a napon tartózkodnunk.
– A napon eltöltendő időtartamot csak fokozatosan szabad emelni.
– Nyáron az utca árnyékos felén érdemes közlekedni, tavasszal, ősszel és télen pedig a napos oldalon.
– Az UV sugarak ellen a bőrtípusnak megfelelő faktorszámú fényvédő készítményt kell alkalmazni!
– Szellős, bő, természetes alapanyagú ruházattal, a fejet védő, az arcot és a tarkót leárnyékoló kalappal és UV sugárzást kiszűrő napszemüveggel vagy kontaktlencsével hatásosan lehet védekezni.
– Kellő mennyiségű hűvös víz, langyos tea, alacsony kalória-, de magas víztartalmú élelmiszerek fogyasztásával csökkenthetjük a belső hőt.
– A tarkónkra helyezett nedves kéztörlő, az otthoni langyos vizes zuhanyozás, az utcai párakapuk igénybevétele csökkenti bőr külső és a test belső hőmérsékletét.
– A lakást árnyékolással tehetjük hűvüsebbé: a leengedett reluxa 3-4, a műanyag redőny 5-6, a faredőny vagy spaletta 6-8 C-kal csökkenti a hőmérsékletet. Ezt fokozhatjuk, ha a teraszon napernyőt is alkalmazunk. Szellőztetni a hajnali, kora reggeli órákban ajánlott.

A bőr leégése

Erős UVB sugárzás hatására még a barna bőrűeknél is bekövetkezhet. Közvetlen veszélye a bőr kipirulása, megduzzadása, fájdalma. A bőr húzódik, ég, meleg (ez az elsőfokú égés), majd felhólyagosodik és lehámlik (másodfokú égés). Kísérheti láz, hidegrázás, gyengeség, súlyosabb esetben vérnyomáscsökkenés, ájulás. Vízparton, víz felett hamarabb leég a bőr, mivel a víz felületérl visszaverődő sugarakkal növekszik az UVB sugárzás mennyisége, ráadásul az UVA és UVB sugár a vízbe 30 cm mélységig képes behatolni. Segítség a hűvös, leárnyékolt szoba, a hideg vizes borogatás, az illat nélküli hidratálókészítményekkel, joghurttal, íróval történő bőrápolás és a kortikoszteroid tabletta.

A nap égett bőr könnyen fertőződik, és lassan gyógyul. A lehámlott bőr alatt keletkező új hám még hetekig érzékeny maradhat, és fokozottan kell védeni a napsütéstől. A bőrpír csak a napozást követő 2-6 órában alakul ki, ezért az erős fényben (vízparton, strandon) nem látszik, és ha kellemes, enyhe szellő is fújdogál, még a meleg sem figyelmeztet. Évek, évtizedek alatt minden egyes leégés káros hatása összeadódik, és megteremti a bőr rákos betegségének kockázatát.

Napszúrás

Az agy túlforrósodását jelenti. Erős napsütésben a kendő, a kalap, a dús hajkorona nyújt védelmet. A magas hőhatás az agyhártya izgalmát okozza, tipikus tünete a vörös és forró arc (fej). Szúrós fejfájással, rossz közérzettel, émelygéssel, hányingerrel jár, és a nyak is megmerevedhet. Kisgyerekeknél láz és hidegrázás kísérheti. Előfordul, hogy a tünetek csak a napártalmat követően, estefelé jelentkeznek. Mindig orvos kell hívni, és amíg kiér, segítség a hűvös helyiség, a félig ülő testhelyzet és a hideg vizes borogatás.

Hőguta

A test túlhevülése, maghőmérsékletének megemelkedése. A végbélben mért testhő elérheti a 41 C-ot is. Kialakulásához hozzájárul a kánikula magas páratartalommal (ilyenkor gátolt az izzadással történő hőleadás), kevés folyadék fogyasztása vagy a tűző napon végzett fizikai munka, sport. Tünetei hirtelen jelentkeznek: a bőr pirossá és meleggé válik, az arc elsápad, az izzadás eleinte fokozódik, majd megszűnik, a légzés és a pulzusszám eleinte gyorsul, majd lassul.

Kialakulhat zavartság és eszméletvesztés, ami életveszélyes is lehet. Segítség a hűvös, félhomályos szoba, az oldalt fekvés, és az egész test hideg vizes törölgetése, legyezéssel kísérve, ami segíti a hőleadást. Ha a beteg eszméleténél van, kortyoltassunk vele enyhén sós vizet! Orvost kell hívni, de még a kórházi kezelést követően is hetekig ingadozhat a testhőmérséklet.

Hőkimerülés

Az egymást követő tartósan magas hőmérsékletű napokon a verejtékezéssel nagy mennyiségű folyadék és ásványi anyag vész el a szervezetből. Emiatt károsodik a keringés és az agyműködés. Tünetei: fokozódó fáradtság, gyengeség, szorongás és sápadt, hideg, nyirkos bőr. A csökkenő vértérfogat miatt az agyba nem jut elegendő, oxigént szállító vér, csökken a vérnyomás, lassul a szívverés, a vér pang a láb kitágult ereiben. Ájulás következik be. Segít a hűvös, félárnyékos szobában való fekvés, és ha a beteg pár perc múlva visszanyeri az eszméletét, itassunk vele hideg, enyhén sós vizet!

Fényérzékenység

Ez független a bőrszíntől, mivel okozhatják antibiotikumok, vizelethajtó és gombaellenes gyógyszerek; bergamott-, mentol-, citrom- és retinoltartalmú kozmetikumok; a korpásodás és az ekcéma elleni kátránytartalmú kenőcsök; egyes fűszerek (petrezselyem, zeller, kapor, ánizs, édeskömény); niacin vitamin és a triptofán aminosav hiánya; a porfirin-anyagcsere zavara; és gyakran az orbáncfűtea. Tünete: a napon eltöltött pár percet követően megjelenő bőrpír, csalánkiütés és hólyagok.

A napfény áldott hatásai nélkül nem élhetünk, és főként rajtunk múlik, hogy kizárólag a jó hatásait élvezzük, mivel az ártalmasak elkerülhetők.